SEO, keresőoptimalizálás, online marketing blog. A Bognár Stúdió az Első Magyar SEO Verseny győztese.
A blog, mint műfaj vitathatatlanul a web2.0 teremtménye, s az interakció révén a személyek, csoportok, hálózattá alakulásának segítője.
A minap elemzési célból – az időben visszamenőleg – kigyűjtöttem a gerillamarketing blogomból az első 20 olyan bejegyzés címét, amelynek olvasottsága meghaladta a tízezer olvasót. (Blogbejegyzések címe és az olvasottság kapcsolata).
Ezzel tulajdonképpen látens módon olyasmit is sugalltam, hogy a blogbejegyzések sikerének mértékegysége a látogatók száma.
Vajon valóban ez a blog siker mértékegysége?
A blogok iránti keresések száma Magyarországon jól tükröz egy hosszan tartó, markáns tendenciát. Ez pedig nagyjából egy évtizede a blogok iránti csökkenő érdeklődés pályája.
A 2019 szeptemberi-októberi kivételes kiugrás – megítélésem szerint – az Indamedia által az Index.hu felületén megjelenő Blog.hu szerkesztési elveinek és friss gyakorlatának visszhangjából adódott. (Erről kicsit részletesebben később).
A tendencia következményeként – és arra negatívan vissza is hatva – blogszolgáltatók sora húzta le a rolót, szélnek eresztve az ott érlelődő blog közösségeket.
Gondoljunk csak a Freeblog, a Blogter, a Nolblog (a Népszabadság online felületén működött) vagy a Népszava megszüntetett szolgáltatásaira.
A sort most a második legolvasottabb blogszolgáltató gyarapítja, a Cafeblogot 2020 december 31-én megszünteti.
Mellesleg jegyzem meg, hogy blogszolgáltatást meg lehet szüntetni se szó, se beszéd alapon is, mint a Népszavánál tették, vagyis nem értesítve előre a bloggereket.
Meg lehet szüntetni úgy, ahogy a Népszabadság tette, egy hónappal előre értesítve a bloggereket a tényről, hogy szélnek lesznek eresztve, aki tudja, akarja, az szedje a sátorfáját, s vigye a blogját.
És lehet a bezárást kulturáltabban is megvalósítani, miképpen a Cafeblog teszi: segítséget, 301-es átirányítást felajánlva az új bloghelyre, két és fél hónappal az esemény bekövetkezése előtt.
SEO-val foglalkozó szakmai blogban a 301-es átirányítás miatt háromszoros kalapemelés jár, kiváltképpen a korábban említett blogszolgáltatók eljárásmódjához viszonyítva!
Ahogy látom a Cafeblog VIP facebook felületen, a társaság a szélrózsa minden irányába fog szétszóródni.
Lesznek, akik a wordpress.com-on, mások a blogger.com-on, megint mások a blog.hu felületén vagy saját doménen és tárhelyen folytatják.
Érdekességként említem, hogy a facebookon külföldi szolgáltató igen, magyar szolgáltató nem hirdeti magát, vagyis nincs nagy magyar viaskodás a második legnagyobb blogszolgáltató „hagyatékáért”!
A Google Ads-on már látunk a külföldiek mellett egy, azaz egy magyar hirdetőt is, de ez nem a blog.hu, vagyis a legnagyobb szolgáltató vagy lusta vagy nem érdekelt a növekedésben. A több blog teher és veszteség volna?
Az Index és a Blog.hu szimbiózisa jelentős olvasottságot generál.
Az Index új tulajdonosa, az Indamedia olyan piaci előnnyel bír, amelyet a felületének sokszínűsége – benne a blogszolgáltatás – elvileg versenytársai fölé emel. (Totalcar; Femina; Portfolio; Napi.hu; Dívány; Velvet; Goal.)
Ám az Indamedia a közéleti blogoknak egyre inkább mostohaszülőjeként viselkedik. 2019 szeptemberében az akkori, a Blog.hu-t érintő változtatások közéleti blogokra gyakorolt hatását így értékeltem:
Az előzmények, a tulajdonosi szerkezet kormánypárti elkötelezettségének növekedése sajnos joggal szül aggodalmakat.
Meglehet, a Blog.hu is bejárja az Origo útját, s az Indexre kikerült blog tartalmakra a jobbára jobboldali propaganda és a sekélyes bulvár lesz jellemző?
***
Frissítés 2020.11.27.
Mai hír a HVG online felületén, hogy mától úgynevezett blogketrec is megtalálható lesz a portálon, ahol meghívott blogok kapnak helyet.
Ez persze nem ugyanaz a kategória, mint az általános blogszolgáltatás, hiszen abban bárki nyithat blogot, miközben a meghívásos alapon, vagy alkalomszerűen válogatott blogok esetén csak egy szűk, az adott portál szellemiségéhez, minőségéhez, tartalmi vonatkozásaihoz kapcsolódó, meghívott „elitnek” van létjogosultsága.
Ebben a kategóriában persze nem úttörő a HVG, hasonló megoldással él például az Átlátszó is. A szemezgetős kiajánlás módszerével pedig – a példa kedvéért – a Napi.hu-t említhetem.
A blog felől nézve ezek nagyon fontos webhelyek, de a klasszikus blogszolgáltatás mennyiségi nagyságrendjét, sokszínűségét se szándékban, se a valóságban meg nem közelítik.
A témában elolvasásra ajánlom:
Blogvilág: Index, Blog hu
Néhány korábbi írásom a blog világáról:
Blog – a blogger és a szolgáltató viszonyáról – 2006
Bloggerek a bíróságon – 2010
Kálmán-Geszti: milyen a blogger stílus? – 2014
A Népszabadság és a bloggerek – 2016
Miért írnak a bloggerek? – 2018
Veszélyben az Index függetlensége – 2020
A koronavírus járvány nyomán kettős tendenciát figyelhetünk meg.
Egyfelől számos cég került és kerül is még bajba, csökkenti nyitva tartását, mérsékli tevékenységét, esetleg hosszabb időre (vagy akár végleg) bezár. A tipikus vesztesek jelenleg a turisztikában utazók (mivel nem utazunk) és a különböző személyi szolgáltatások vállalkozói, mint például a rendezvényszervezők, a fodrászok.
Hírolvasóként – linket tartalmazó logóról – az Indexet napi elsőként indítom. Van spiritusz, elemző készség, ha kijár, akkor kormánykritikus hangvétel is.
A Blog.hu-n pedig már másfél évtizede blogot vezető bloggerként vagyok jelen (gerillamarketing.blog.hu) napi olvasó vendégként és időnként blogíróként.
Az Indexhez „csatolt részek” egyike-másika, de a Napi.hu rendszeresen olvasmányaim közé tartozik. De ilyenek például a Portfolio vagy a Totalcar is.
Ez az aggodalom a hatalom természetének ismeretéből és az Index felületén már feltűnt „romlás virágaiból” ered.
A terv roppant egyszerű. Feldarabolnák a jelenlegi szerkesztőséget, külső szerkesztőségekbe szerveznék ki a munkát.
Jó példaként a Totalcar szerepel az átalakítás tervezőjének palettáján, rossz példát viszont a magam palettájáról mutathatok – lásd lentebb a Blog.hu néhány mondatos jellemzését a politika aspektusából.
A „romlás virágai” ott virítanak, ahol nem az Index szerkesztősége az úr a saját portálján. Az átlag olvasó ráadásul azonosít minden index.hu-ról elérhető felületet az Index szerkesztőségének munkájával.
Sajnos az az elképesztő helyzet áll fenn, hogy az Index szerkesztősége már most sem uralja a teljes felületét és a reklámbevételei feletti ellenőrzést sem!
A Blog.hu-t nem az Index szerkesztősége működteti és láthatjuk, ahogy ott tudatosan leépítik a közéleti, vagy más megközelítésben a polblogot.
A korábbi – az akár egy évvel ezelőtti – állapotokhoz képest a blogketrec alsó régiójába kerültek ezek a blogok.
Mennyiségük maximum kettő-négy lehet.
Mobilról ez a rész csak külön kattintással hívható elő.
Időben is korlátozás történt (politikailag forró időszakok kizárva, pl. választások ideje).
Ellenőrzik, nem tartozik-e párthoz a blog szerzője, politikusi blog nem kerülhet címlapra.
A kozelet.blog.hu felület pusztán a hulla eltakarását célzó lepedő. Még annyi fáradtságot sem vesz a blog.hu, hogy a gyüjtőhely reszponzív lenne. Vagyis mobilról élvezhetetlen!
A tartalmi válogatás néhány szerzős.
Mindez az Index hátsó fertályán már mind a tartalmi, mind a technikai züllés (vagy még inkább a züllesztés) jele, a közéleti blog elrohasztásának eszköze.
Közel két évtizede blogolok. A hátam mögött elpusztult blog-óvodák, közösségi terek: Blogter, Freeblog, Nolblog, Népszava blog… vajon ebbe a sorba kerül az Index hátsó udvarából a blog.hu is?! És akkor hová menjen a közéleti témákat űző blogger?
*****
Témába vág:
Belső linkek a témában:
Ilyen még nem volt, de most már olyan blogom is van, amelyre a hozzászólásokat csak moderáció után „engedem föl” – írtam úgy tízenöt évvel ezelőtt. Mindaddig teljes nyitottság jellemezte a blogjaimat, azzal együtt persze, hogy a „gépi spammelők” ellen captchát vetettem be, s a kézzel dolgozó viagra árusok, a politikai gyűlöletükről messze földön hírhedt „bloggerek” és a durva hangnemben csak kötözködni, „anyázni” akaró, ismert netvitézek IP-jét letiltottam. Ilyen a box, ilyen a blog. Nem voltak sokan, számuk egy kezemen megmutatható lehetett volna.
Aki meg akarja ismerni a web világát, annak szüksége is van a nyitottságra, hogy lássa azt a sokszínűséget, amely a weben előbukkan. Aki a maga véleményét nem csak kihirdetni akarja, hanem összemérni is mások gondolataival, az is jobban jár a nyitott blogjával.
Ám aki felelősséget érez a látogatói és a felvetett téma, továbbá a blog egészének egészsége iránt, annak védekeznie is kell!
Nagy a különbség a személyes és a legalábbis részben üzleti célú blogok között.
A blogot író magánember és az üzleti információt nyújtó „üzletember” magatartásában, még ha ugyanazon bloggerről van is szó, kicsit más alapállást kíván meg a helyzet.
A személyes blogot olvasó mintegy csevegőpartneri szerepbe kerül a közlővel egyetemben, még ha a világ legkomolyabb dolgairól is beszélgetnek. Laza, könnyű vélemény, kicsit vaskosabb tréfa is belefér…
Ám ha a látogató ugyanaz az ember is(!), egy üzleti célú látogatás alkalmával ugyanazon blogger üzleti célú blogjában már más alapállással jelenik meg. Szerepe szerint ő ilyenkor (potenciális) ügyfél. Elvárja az udvariasságot, a korrekt, pontos tájékoztatást, figyelme középpontjában az áru vagy a szolgáltatás áll, így nem valószínű, hogy különösebben szerencsés volna vaskosabb tréfával, személyét érintő megjegyzéssel eltéríteni céljától. Persze nem kell őt „vigyázz állásban” fogadnunk, de ezekre a tényezőkre érdemes figyelemmel lennünk.
A blogger ilyenkor az „eladó” szerepébe kerül, akár akarja, akár nem.
Ebből következően az „üzleti célú” blogba beengedett terminátorok, viagra árusok és „anyázók” zavaró tényezőt jelentenek, s a blogger felelőssége ezeknek a megelőző vagy helyszíni kezelése.
Tehát nem arról van szó, hogy ellenvélemények nélküli állapotot hozzunk létre, hiszen a negatív megjegyzések cáfolata erős érv lehet, a korrekt, a személyes vádaskodásoktól mentes vita általában olvasottságot növel, hanem a szélsőségesen és kezelhetetlenül megjelenő negatív hangvételtől kell megvédenünk az olvasót, magunkat és a blogot.
A vitázó felvet egy kérdést, amellyel nem vagy nem teljesen ért egyet. Amikor erre válaszolunk, megcáfoljuk vagy elfogadjuk az érveit, akkor a vitázó az első esetben még mond érveket és nagyjából itt véget is ér a párbeszéd.
A kötözködő viszont a cáfolat után előhoz valami más témát, aztán megint mást, azaz tulajdonképpen folyamatosan „fogást keres”, mivel nem a téma egy adott kérdése érdekli, hanem a blogíró „legyőzése”. Úgy siklik az érvek mellett el, itt-ott „pontosítva” az álláspontját, ha kell (nem úgy értettem, nem azt mondtam), mint a kígyó. A kötözködő sohasem téved, neki mindig mindenben igaza van, „fölötte áll” a publikálónak. Egy zseni. Nos, a kötözködőt így ismerni fel.
***
A moderációról másutt:
A blog műfajáról és magáról a blogról: