A PEGASUS botrány
Az alábbi, 2018-as bejegyzés frissítését, pontosabban egy előszóval történő megtoldását igen erősen indokolja a napjainkban, 2021 júliusában kirobbant megfigyelési botrány.
Kiderült, hogy az Európai Unió egyik tagállama, Magyarország, a saját, ellenzéki elkötelezettségű polgárait – újságírókat, bírákat, politikusokat, üzletembereket – olyan kémprogrammal figyelte meg, amely teljes hozzáférést biztosított a lehallgatók, a titokban szemlélődők, a bejegyzéseket, emaileket olvasgatók számára.
Már csak ezért is érdemes az internet megfigyeléséről, az információszerzés puha és kemény megoldásairól szóló korábbi írásra rápillantani.
A kormányzat tagjai zavarodott, olykor egymásnak is ellentmondó információkkal lepik meg a közvéleményt, a helyi és a világsajtót. Az ellenzék magyar Watergate-ről beszél. Soghoian lentebb elérhető előadása is mutat már olyan kémszoftvert, amelyet Magyarország megvásárolt és olyan autokratikus állami vonásokat, amelyek talaján a visszataszító, demokráciában megengedhetetlen lehallgatások megvalósulnak.
Íme, a tájékozódás, a megfigyelés új lépcsőháza infografikán:
Big data, Nagy Testvér és a megfigyelés
2018. november 24.
Egy egyszerű blogbejegyzéssel is adatot termelünk. Információt, amelyet elvileg azért „gyártunk le”, hogy eljuttassuk a célközönségünkhöz.
A legegyszerűbben szólva egy blogbejegyzés oka az öntisztázás, a kapcsolatépítés, az érdekérvényesítés és a társadalom kontrollja által körberajzolható varázs négyszögben keresendő.
Példával ezt úgy illusztrálhatom, hogy a keresőoptimalizálásról írva, mintegy ingyen tanácsot adva az olvasónak, kapcsolatot építek, hogy újabb megrendelésekhez jussak. Vitáimban érdekeimet érvényesítem. Időnként bejegyzéseim – szakmámat érintő módon – társadalomkritikát is tartalmaznak, azaz a társadalom kontrollja feletti igényemet jelzik.
Ám blogbejegyzéseinket nem csak a célközönség olvassa!
A minap számos online és print cikk foglalkozott azzal, hogy a magyar propagandaminisztérium magáncéggel kötött megállapodást az internet figyelésére.
„Rogán Antalék kulcsszavak alapján figyeltetik az internetet, álhírek terjedése ellen küzdenek” – adta hírül a minap az Átlátszó.
„Az Átlátszó birtokába került szerződés szerint a Miniszterelnöki Kabinetiroda hírportálok, blogok, a YouTube, a Twitter, a Facebook, és az orosz közösségi oldal, a Vkontakte felületein megjelent cikkeket, posztokat, bejegyzéseket figyeltet egy magáncéggel. A Kormányzati Tájékoztatási Központ azt válaszolta az ezzel kapcsolatos érdeklődésünkre, hogy álhírek terjedése ellen küzdenek.” -írja az online lap.
De a kormányzati figyelem ennél sokkal átfogóbb. Részegységeiben is megfigyelteti a webet, az adott szakterületnek megfelelő kulcsszavak alapján.
Hogy ezt honnan tudhatjuk?
Íme, a Nézőpont Csoport honlapján a Médianéző címszó mellett ezt olvashatjuk:
„A Médianéző szintén 2010-ben alakult, s ma már Magyarország egyik legnagyobb médiafigyelő cége. 2011 óta a Kormányzati Médiamonitor készítője, amely alapján immár több, mint 100 közintézmény médiaszemléit, -elemzéseit és kutatásait készíti.”
Persze azt is tudjuk, hogy a magyar állam még ennél is jobban résen van, ha információ beszerzésről van szó. Ha megnézzük Cristhoper Soghoian TED előadását (Kormányzati megfigyelés – ez még csak a kezdet címmel) s rápillantunk 3 perc 10 másodpercnél a prezentált térképre, láthatjuk, hogy Magyarország is ott van a digitális megfigyelést célzó szoftver vásárlói között.
Persze, itt már messze túl vagyunk a legális gyűjtögetésen, itt már az eszközökbe történő titkosszolgálati behatolásról van szó.
Ennél némileg lágyabb jelenség, amikor az állam valamely internetes cégtől kér információkat a felhasználók némelyikéről. Jellemzően a Google és a Facebook van kitéve ilyen természetű kéréseknek. Ezeket a kéréseket viszont vagy teljesítik, vagy nem.
Lehetünk-e mi is információ gyűjtögetők?
Naná.
A legegyszerűbb módszer a kereső, jellemzően a Google használata. Megadjuk a keresőszót vagy kifejezést és számos szűrőt alkalmazhatunk. Amire kíváncsiak vagyunk azt az elmúlt órától a bármikori megjelenésig kereshetjük.
Ám automatizálhatjuk is a keresést. Ehhez létezik egy kevéssé ismert Google eszköz.
A Google értesítő
A Google értesítőben a megadott témakör friss híreit és a minket érdeklő kulcsszavakra történő keresést is megvalósíthatjuk. Az eredményt – sokféle testreszabás lehetőségével – emailben kapjuk meg.
Mutatok is egy mintát az eszközről:
Így mi magunk is alapfokon Nagy Testvérré válhatunk. Nyomon követhetjük a minket érdeklő témákban születő internetes megjelenéseket, és a hiúsági keresés, vagy másképpen a presztizskeresés funkcióját is erre az eszközre bízhatjuk.
Ez természetesen nem csak egyéneknek, hanem különösen cégeknek, intézményeknek, szervezeteknek lehet fontos. Képünk lehet a konkurensek lépéseiről, láthatjuk, miként vélekednek rólunk és a tevékenységünkről – és ezeket az információkat beépíthetjük a vállalkozásunk, mozgalmunk vagy bármi egyebünk tevékenységébe. Ahogyan ezt a nagyvállalatok teszik is mindenütt a nagyvilágban.
Sőt, ha ügyesek vagyunk, akkor a minket megfigyelők megfigyelését is megvalósíthatjuk, teljesen legális eszközökkel 🙂
***
Témába vág:
A megfigyelők kedvéért egy olyan példát is mutatok, amely a társadalmi kontroll fogalmát teszi érzékletessé egy személyes blogban a maga módján:
GYIK:
Milyen megfigyelési botrány történt Magyarországon 2021-ben?
Miért fontos a blogbejegyzések írása az internetes megfigyelés szempontjából?
Hogyan figyeli a magyar kormány az internetet?
Milyen eszközökkel lehet követni a megjelenéseket az interneten?
Milyen hatással van a megfigyelés a társadalomra?
Az Első Magyar Keresőoptimalizáló Verseny győztese vagyok. Közel húsz éve dolgozom az online marketing, azon belül is a keresőmarketing területén.
A SEO, a keresőoptimalizálás mellett érdekel a blog műfaja. A közösségi térben a gerillamarketing.blog.hu blogom a leginkább közismert.
Közel két évtizedes múltra tekint vissza az általam szerkesztett Jóljárok Magazin is.
Mostanában vettem észre, hogy a képernyőmön megjelenik egy figyelmeztetés, ha a kamerám használatban van. Nem tudom melyik applikációval jött, de mindenesetre érdekes. Gondoltam sok ismerősömhöz hasonlóan leragasztom a kamerát, de aztán lemondtam róla, mert viszonylag sokat skype-olok.
Korunk divatos történész-filozófus Yuval Harari több előadásában is azt fejti ki, hogy az emberiség történetében először van, hogy a fáradtságos önismeret fejlesztés helyett a big data elemzésekből pontosabban és gyorsabban megismerhetjük magunkat. Igaz mások (pl marketingesek) is jobban ismerhetnek minket, mint mi magunkat.