Bejegyzésemet ajánlom a „Tiltakozás az internetadó ellen – Pécs” elnevezésű facebook csoportnak. Mert a moderáció szükséges!
Hekkerek, romboló hozzászólók és felhasználók
Idézhetném a Tanú című filmből az ismert mondatot: a nemzetközi helyzet fokozódik!
Sőt, hozzátehetem: a hazai helyzet is fokozódik!
De bármelyik mondatot is vesszük alapul, láthatjuk, hogy az interneten mindennek súlyos lenyomata van.
Nézzük néhány friss példát:
- Ezekben a napokban a SONY Pictures számítógépes rendszerének feltörésétől hangos a web, melyet az Egyesült Államokban Észak-Korea kormányának rovására írnak.
- Idehaza az ismert magyar szélsőjobboldali portál a hazai kormányellenes facebook oldalak leállítására nyilvánosan hirdetett akciót, módszertani útmutatót is mellékelve.
- 2014 karácsonyán a játékkonzolok hálózatai váltak világszerte internetes hekkerek játszóterévé, nem kisebb cégek, mint a SONY és a Microsoft, s nem kevesebb, mint sok millió vásárló bosszúságára.
- Bloggerek és fészbukkerek az ellenséges hozzászólások gyarapodásáról adnak számot.
Szóval a nemzetközi és a hazai helyzet is fokozódik!
Tegyük most mikroszkópunk alá a hozzászólásokkal rombolás technikáját!
Persze mindez nem új jelenség. A nyitóképen látható tábla valamikor 2006-ban készült a Blogter nevű blogszolgáltató közösségi terében szerzett tapasztalataim alapján, mintegy első kísérletként a hozzászólások tipizálásának megalapozásához.
A hozzászólások minden közösségi ember számára fontosak és azt reméljük tőlük, hogy előbbre viszik a felvetett témát, akár koncepciónkat erősítve, akár kulturált formában, ellenérvekkel korrigálva azt. A hozzászólások SEO szempontból is jelentőséggel bírnak, hiszen arról vallanak: webegységünk egy adott körben érdeklődést váltott ki és számon tartják azt.
A hozzászólások minőségük szerint lehetnek a téma tovább építői (még az ellenvélemény is lehet ilyen!) és lehetnek rombolók.
A romboló hozzászólások lehetnek nagyon is tudatosak (általában politikai okok vezérlik ezeket) és diszinhibíciós hatásból eredők, mondjuk úgy, ösztönösek.
(Diszinhibíció: a nem valós név használatából – nick név mögé rejtőzködés -, valamint a másik fél jelenlétének hiányából adódóan a normális viselkedés szabályainak megszegése, amely egyébként az offline világban a hozzászóló személyre nem feltétlenül jellemző.) Ösztönös hozzászólónak tekintem az éretlen személyiségű handabandázókat is.
A romboló hozzászóló lehet egyes személy, de megvalósulhat a rombolás csoportosan is. Utóbbi esetben a „terminátorok” egymás közötti párbeszéde, a témához nem illeszkedő fecsegése, a trollkodás bomlasztja fel a hozzászólások normális menetét.
Az általában politikai célból hozzászólók igyekszenek, lehetőleg első hozzászólóként „zavart kelteni”. Lehetnek „önkétes katonák” és „fizetett zsoldosok” egyaránt. (Utóbbiakat bérbanyaként is ismerjük.)
A romboló cél nem mindig lesz azonnal nyilvánvaló. Az ártatlan ábrázattal, hosszan kérdező bérbanyát akkor ismerjük majd fel, amikor kérdéseiben (kérdve kifejtő módszer) előbújik például a rasszizmus, valakik vagy valami elleni gyűlölet szításának szándéka.
Amikor a moderáció bevetése szükséges
Miként viselkedjünk, amikor romboló hozzászólással találkozunk?
Blogger óvodásként még hittem a nyílt blogban, a meggyőzés erejében. Naivitásom kárán – hogyan is lehetne meggyőzni egy fizetett zsoldost? – sokat tanultam és eljutottam arra a meggyőződésre: aki rombolni jön, azt minden vita nélkül ki kell tiltani, és a hozzászólását törölni kell! A reklamációra nem szabad reagálni!
Ugyanis az alapvető felelősségünk a saját témánk és a saját webegységünk értékének (tartalmának, humanizmusának, megformáltságának, korrekt vitaképességének) megőrzése.
Kezdők első sokkja az interakcióban
Interakció, diszinhibíció, moderálás
Minden cég, minden szervezet, minden egyén egyszer kezdőként kezdi létezését a weben.
A kezdőnek számtalan akadályon kell átvágnia magát a domain meghatározásától, a tárhelyszolgáltató kiválasztásától a megfelelő honlap rendszer, blog héj kiválasztásán át a keresőoptimalizálás ezernyi fortélyáig, hogy eljusson végre az interakcióig. Vagyis, hogy mások is lássák a honlapját, blogját vagy akármilyen fiókját, s megkezdődjön a web 2.0 lényege: az interakció!
Sokakat felkészületlenül ér az első őrült hozzászóló magabiztos, durva, kulturálatlan hangja, amellyel vagy a honlap gazdájába vagy valamelyik látogatójába beleköt.
Pedig kötözködő alakkal a weben akár többel is találkozhatunk, mint a való életben.
Ennek okát a diszinhibíció jelenségében találjuk.
Ez annyit jelent, hogy mivel a másik személy nincs jelen, és/vagy nem saját nevével, hanem úgynevezett nick név alatt, esetleg névtelenül mond valaki véleményt, olyan primitív magatartást enged meg magának valaki, ami esetleg a való életben nem is jellemzi őt.
És persze itt vannak a fekete öves handabandázók, főokosok, akiknek a műveletlenségét csak az önbizalmuk múlja felül – akárcsak az offline világban.
Bármelyik „fajta” rombolóval találkozunk is interaktív felületünkön, nyomukban rossz hangulat marad, s gyakran az eredeti témát is „eltérítik” (hol szándékos romboló szándékkal, hol csupán azért, hogy saját témájukat erőltessék bele a folyó párbeszédbe).
Amikor működni kezd a moderáció
Ilyenkor, azt javaslom, minden szívfájdalom nélkül töröljük a fickó hozzászólását! Ugyanis a saját témánk továbbviteléért, kibontakozásáért, honlapunk, blogunk kulturált hangvételéért, vendégeink sérthetetlenségéért felelünk legelsősorban!
Ezt a fajta „tisztító” tevékenységet hivatalosan moderációnak nevezzük.
A törlés, kizárás után persze a főokosok még méltatlankodnak. Fáj az igazság? Hát ez a demokrácia? – és ehhez hasonló szövegekkel fognak ostromolni. Zutty, töröld – ezekkel nem kell foglalkozni, mert annál nagyobb haszon nincs, minthogy a főokostól megszabaduljunk.
***
A témához kapcsolódó bejegyzések:
