SEO, keresőoptimalizálás, online marketing blog. A Bognár Stúdió az Első Magyar SEO Verseny győztese.
– Te futó nélküli bolond vagy!
– Te és a bandád elmebeteg!
Ha blog vagy facebook hozzászólásban olvasnék ilyen párpeszédet, azonnal, gondolkozás nélkül kimoderálnám! Mert felelős vagyok a témámért, a szereplők-hozzászólók személyiségi jogaiért, az olvasók komfort érzetéért.
Vélhetően zömében más bloggerek és fészbukkerek is hasonlóan viselkednének, az eldurvult hangvétel számukra sem volna elfogadható.
Sokan adtak hangot értetlenségüknek, amikor Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely polgármestere, az ellenzék miniszterelnök-jelöltje közrebocsátott egy olyan anyagot, amely semmilyen új ismeretet nem nyújtott a közvélemény számára.
Ezt az anyagot állítólag egy vidéki, helyi fideszes képviselő adta át a Demokratikus Koalíció (DK) egyik képviselőjének azzal, hogy az ellenzéki előválasztás második fordulójában azt Dobrev Klára használja föl Márki-Zay ellen. A DK ezt a dossziét nem használta föl, hanem bizalomerősítő célzattal átadta Márki-Zay-nak. (Ez sem akármilyen politikai marketing.)
A legnagyobb közösségi blogszolgáltatónál – ahol magam is blogot vezetek – óriási vita bontakozott ki a bejegyzésemben hozott adatokról, más szerzők pedig homlokegyenest más eredményekkel rukkoltak elő blogjukban illetve hozzászólásaikban.
Megrökönyödve felvetheti valaki, itt mindenki olyan választ kap, amilyent a prekoncepciója szerint szeretne?
Az eltérő eredmények feltűnése miatti vita tulajdonképpen az adatok létrehozásának módjában keresendő, s két lényeges pont köré csoportosul. Az egyik az adatok begyűjtésének ideje, a másik pedig a Témakörök vagy Keresett kifejezések szerinti keresés körül csúcsosodik ki.
Mikor máskor volna aktuálisabb a politikai marketing sötét, botrányokkal tarkított oldalával foglalkoznunk, ha nem most, a 2018-as parlamenti választás előtt 5 nappal.
Gyakran hallani, hogy a lejáratás, a botrányokra építő negatív kampány vissza hull arra, aki erre vetemedne kampánya során. Vajon tényleg így van ez?
Először is vizsgáljuk meg azt, hogy van-e igény a botrányokra.
Van!
Bizonyítékként vizsgáljuk meg a fentebbi képet, amely három lap, a Népszava (kék), a Magyar Nemzet (piros) és a Magyar Hírlap (okker) online kiadásának keresettségét mutatja meg (a Google Trends eszközének felhasználásával) Magyarországon, az elmúlt három hónapban.
Azt látjuk, hogy március közepétől hirtelen megugrik a weben a Magyar Nemzetre történő keresések aránya.
Mi más lehetne ennek az oka, mint az, hogy a „G-nap” hősének, vagyis a Simicska Lajosnak a birtokában lévő lap elkezdett botrányokat teríteni. Kósa Lajos tárca nélküli miniszter édesanyjának szánt 800 millióról volt szó, aztán Semjén miniszterelnök-helyettes házi rénszarvas vadászatáról Svédországban, amelyet egy EU-s pénzekkel megtömött vállalkozó finanszírozott, aztán jöttek sorban az Elios ügy egyes részletei, amelyek Tiborcz István „nemzeti vej” csalássorozatát tupírozták fel a fölháborodásig és így tovább.
És láthatjuk, volt erre szépen kereslet.
A három hónap átlagában a keresettség terén is piacvezető politikai napilap, a Népszava bizony háttérbe szorult, a Magyar Hírlapról már nem is beszélve.
A mai Index.hu reggeli „vezércikke” egy Gyurcsány Ferenc interjú volt Azt gondolom, hogy Putyin zsarolja Orbánt címmel.
Miért nevezem ezt finom lejáratásnak?
Pratkanis és Aronson Rábeszélőgép c. könyvéből is tudjuk, hogy a leghatékonyabb lejáratás a direkt vád. Hiszen még a vád tagadása is negatív következményekkel jár.
A gondolom szó erősen tompít egy olyan, enélkül megfogalmazott szövegen: Putyin zsarolja Orbánt. Az azt gondolom talán még a bíróság előtt is jól jöhet, véleménnyé varázsolja a szöveget a direkt vádból.
Ugyancsak ebben az interjúban olvashatjuk a következő párbeszédet a riporter és Gyurcsány Ferenc között:
Amikor Szél Bernadett-től megkérdeztük, hogy milyen elégtételre számít, ha marad a Fidesz, azt mondta, börtönbe kerülhet. Ön tart valamitől?
Attól tartok, hogy a hazám tönkre fog menni.
És személyesen Gyurcsány Ferencet érheti retorzió?
Nem szeretem, ha valaki politikai támogatás céljából jó előre mártírnak állítja be magát.
Szél Bernadettre gondol?
Általában értettem…
Dehogyis gondolta általában – gondolhatja az olvasó. Ez a kis részlet igenis „betesz” Szél Bernadettnek, rejtett vád, aminek jelentése nagyjából a következő: Szél előre mártírt farag magából, mert szavazatokhoz akar jutni a saját jelentőségének megemelésével és a sajnálkozókat is megnyerheti.
És ezzel a kettős megállapítással akár egyet is érthetünk.
Jónéhány hónappal ezelőtt TGM felvetette, hogy akkor van esély a Fidesz leváltására, ha mindenki az MSZP-re szavaz. Ezt nem valamiféle politikai szimpátiából vezette elő, hanem inkább méla undorból, amelynek forrása a teljes politikai elit iránti megvetése volt, beleértve a „kedvezményezettet” is.
A március 31-i Népszavában Lengyel László fejti ki véleményét a választásokkal kapcsolatban. (Lengyel László: Döntsetek, mielőtt a kövek kiáltanának!).
Így ír:
A részvétel nagysága lesz az egyik döntő tényező. Ha sokan mennek el – 70 százalék körül -, akkor a rendszernek vége. A szavazás is egyszerű. Követni kell a többi szavazót, így a legnagyobb demokratikus ellenzéki listára és a legesélyesebb ellenzéki jelöltre kell szavazni.
A legnagyobb demokratikus ellenzéki lista az MSZP-Párbeszéd listája. Vissza TGM-hez?
Nem, nem.
Lengyel László híres Gyurcsány-ellenességéről, tehát a DK-nak aligha fog „kampányolni”. Az LMP, ha sokan mennek el szavazni, korántsem biztos, hogy bejut a parlamentbe, a többiekről nem is beszélve. Mindezt, lám, milyen finoman is lehet kommunikálni 🙂
A kerítést senki nem akarja lebontani. Senki nem akarja, hogy Magyarország ne legyen magyar ország. Nincs kétezer fős ellenséges csoport. Viszont kampány van. És korrupció. Meg szegénység, jövőtlenséggel fűszerezve.
És lesz a választásokon győztes csoport is. Hogy ők sokan lesznek-e vagy kevesen – ezt nem tudhatom.
Amikor egy helyzet marketing megoldása kerül napirendre, gyakorta a mismásolás, a “nem is úgy van” bagatellizálása felé hajlanak a helyzetmegoldók – a szijjártópéterezés pedig már annyira más műfaj, hogy azt említeni se merem.
Ebben a közegben az MDF-nek az a megoldása, amelyet a nehezen gyűlő kopogtató-cédulák ügyére dolgozott ki – egyszerűen zseniális.
Zseniális, mert erre szinte még senki se gondolt a magyar politikai marketingben: építsünk az igazságra!
Építsünk az igazságra, vagyis kongassuk meg a vészharangot!
Nem azt mondják, hogy de, gyűlnek azok a cédulák, még kölcsön is adhatunk; nem azt mondják, hogy Bokros Lajos kobakját ugyanott nyomja a korona, mint Orbán Viktor fejét…
A vészharang tehát meg van kongatva!
***
Témába vág:
A polblog egyidős a hazai blogoszféra megszületésével. Ám térnyerése igazi lendületet a 2006. évi választások előtt kapott. Ugyanis ekkor kezdték el ütögetni a klaviatúrát neves politikusok, ezzel megteremtve idehaza is a politikusi polblog műfaját.
Úttörőnek Gyurcsány Ferenc blogja számított.
Őt követte például a szociálpszichológia tudományával felfegyverkezett tudós polblogger, Csepeli György. Az ő blogja már a közösségi térben, a Blogtéren hasított, az online marketing, a web2.0 szabályainak megfelelően a hozzászólókat maximálisan bevonva a felvetett témákba.
(Szerencsénk van, hiszen Csepeli György egy blogomban vendégbejegyzés formájában beavatott minket az akkori blogja indulásának körülményeibe: > Fejezetek a blogtörténelemből.)
Voltak gyámoltalan, erőtlen politikai marketing próbálkozások is, például Gáll Ildikóé, aki letiltotta a hozzászólásokat, önkéntelenül is jelezve, nem érti a dolog lényegét.
Aztán már „elszabadult a pokol”…
A polblognak napjainkban számos művelője akad – a fészbukkerekről most nem is beszélve – s a főkategórián belül a politikusi blog sem halt ki.
Egyik jeles képviselője, Berkecz Balázs, az Együtt politikusa. A közösségi térben, a blog.hu-n sokszor több tízezer olvasót vonz gondolataihoz a berkeczbalazs.blog.hu.
Tehát nem véletlen, hogy vele beszélgetek a polblogról.
– Te hogyan ismerkedtél meg a műfajjal?
– Másfél évtizede alapvetően az internetet használom tájékozódásra, így nem volt ismeretlen számomra a blogszféra sem. A blogolást amúgy az Együtt sajtófőnöke, Rácz Krisztina javasolta, mivel egyrészt tudta, hogy már gyerekkoromtól sokat írtam, mivel előbb diákújságíróként, a pécsi műszaki kar lapjának, az UNICUM-nak is alapító szerkesztője voltam, majd később a Magyar Narancsba és egyéb lapokba is írtam, másrészt egy vidéki politikusnak nehezebb sajtótájékoztatók és sajtóközlemények révén bizonyos témákban elérni a sajtó ingerküszöbét, míg egy jó blogbejegyzés könnyen az Index címlapjára kerülhet.
– Mi a célod a bloggal?
– Politikai blogot írok, ezért természetesen a saját ügyeim kommunikációs alapfelületeként használom. A közösségi oldalam mellett itt is minden általam vitt témát feldolgozok. A célom nyilvánvalóan az, hogy egyrészt dokumentáljam a munkám, másrészt hozzáférhetővé tegyem mindenki számára. Ez az egyik legjobb felület erre.
– Vannak visszajelzéseid a blogod hatékonyságáról?
– Állítólag az egyik legtöbbet Index.hu címlapra kerülő politikus blogger vagyok. Átlagosan 7500-an olvassák el egy-egy bejegyzésem, és 2014 ősze óta – ekkor kezdtem – közel 2,7 millió lapletöltésem volt. Sok blogbejegyzésemből lett olyan hír, ami bejárta a magyar sajtó szabadabb részének egészét. Ilyen volt például Lázár János „őszödi” beszéde, Tiffán Zsolt rozémanós kalandjainak nagy része, de legutóbb az is, amikor rávilágítottam, hogy Kósa Lajos pont a bróker-botrány környékén intézkedett a rábízott pénzzel.
– Az Együttben van-e ehhez a munkához háttered?
– A pártban van egy nagyon jó és profi sajtós csapat, akik segítenek szervezni a médiával kapcsolatos ügyeimet, de minden blogbejegyzésem magam írom, legtöbbször magam találom meg a témákat is. Nincs senkinek hozzáférése az oldalamhoz, ami ott van, az mind az én munkám eredménye.
– A Fidesz pártigazgatója korábban azt nyilatkozta, Orbán sokat fejlődött, már meg tudja különböztetni az emailt az SMS-től. A minap egy reklámfilmben láthattuk a miniszterelnök urat ceruzával tervezgetni. Az Együttben e téren „mi a pálya”?
– Az Együtt politikusainak többsége ír blogot, így Juhász Péter és Szigetvári Viktor is, de a pártunk egyik ikonikus alakjáról, a tragikus és tisztázatlan körülmények között elhunyt alcsúti juhászról elnevezett Váradi András Alapítvány is vezet saját blogot. Sőt, a programunk bemutatására is létrehoztunk egy blogot http://jovoneked.blog.hu címen. Az Együtt egy XXI. századi párt, profi social mediás arcokkal. Talán az egyik alapító szervezetünk, a Milla által létrehozott Egymillióan a magyar sajtószabadságért oldalt sem kell senkinek bemutatni, aki mozog a Facebookon.
– Linkelitek-e egymást, figyeltek-e a keresőoptimalizálásra, vagy az nem érdekes, mert nem a Googleból jönnek a látogatók?
– Linkeljük egymást és figyelünk is a keresőoptimalizálásra. Abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a tagjaink között több olyan szakember van, aki ezen a területen dolgozik, és lelkesen segít nekünk abban, hogy mit és hogyan kell és érdemes ezen a területen csinálni.
– Mint polblogger veszélyeztetve érzed-e magad Orbán 15-i erkölcsileg-politikailag-jogilag való fenyegetésétől?
– Nem mint polblogger, hanem mint az Orbán-rendszerbe besimulni nem képes, éles és kritikus hangon megszólaló állampolgár vagyok veszélyben, ha ez a Tesco-s Napoleon komolyan gondolja, amit összezagyvált. Márpedig eddig is azt láttuk, hogy Orbán és bűntársai csigolyánként törik el a hazai demokrácia és jogállam gerincét.
Velem már kétszer bontottak szakmai munkára irányuló szerződést azért, mert féltek attól a megbízóim, hogy az én politikai ténykedésem miatt hátrány fogja érni őket. Erkölcsileg a rákosista posvány szintjén van Orbán rezsimje.
– Mennyiben segít neked a pécsi 2-es választókörzetben jelöltként az internet? A pécsiek web-szeretőek?
– A közterületi hirdetési lehetőségek gyakorlatilag elapadtak, így nem is nagyon maradt más a vadplakátokon és a szóróanyagokon kívül a kampányban, mint az internet. Viszont az okostelefonok világában ezt már többen nézik útközben is, mint az óriásplakátokat az út szélén. A kampányom is alapvetően az internetes lehetőségekre épül. A visszajelzésekből nekem úgy tűnik, hogy a pécsiek web-szeretőek, ha az aktív korúak közül nem is mindig merik sokan kedvelni a bejegyzéseim, de sokan olvassák a Facebook oldalamon közzétett dolgokat és a blogbejegyezéseimet is.
– Köszönöm a beszélgetést, sok sikert kívánok a további eredményes polblogoláshoz!