Létezik-e még a PageRank?
Már jónéhány évvel ezelőtt a keresőoptimalizálás, a SEO világában elismert ahrefs.com blogja nagyon alapos cikkel járt utána annak, hogy az imént feltett kérdés tárgyában – létezik-e még a PageRank? – mi is a valóság.
Ugyanis a „régi SEO motorosok” tudják, hogy a múlt időkben a PageRank valóságos sarokpontnak számított, értékét SEO eszközök mérték és tették közkinccsé.
Ám ezek az eszközök kikoptak a webről, a nyilvános PageRank érték fogalma eltűnt a régmúltak homályában. Maga az értékmérő szám „gazdája”, a Google hivatalosan is bejelentette, hogy elköszönt a megszokott értékjelző számtól.
Pedig egyebek mellett a linkárusok, a klasszikus linkfarmok üzemeltetői büszkén ismertették, hogy hány magas PageRank értékű oldallal rendelkeznek, ezzel is növelve online marketing értelemben vett kívánatosságukat, bevételt termelő képességüket.
A Google PageRank is NOT Dead: Why It Still Matters in 2018 (laza fordításban: A Google PageRank nem halt meg: miért él még 2018-ban is) című cikk részletesen bemutatja a rank működését és bebizonyítja, hogy az mind a mai napig meghatározó tényező a SERP, a találati lista sorrendjének megállapítása során.
Mindeközben konkrét utalásokat, tényeket kapunk a linképítés (link building) hatékony megvalósításához a saját gyakorlatunkban.
A gyakorlatban jól hasznosítható cikk, akár tanulmánynak is nevezhetném, végül a PageRank-et „helyettesítő” számokról ad tájékoztatást. Így például szóba jön a Moz.com által kimunkált Page Authority, de igazi részletességgel persze az Ahrefs URL értékmérőjéről (UR) kapunk részletes ismertetést.
SEO dinoszauruszok
Ugyancsak szépen összeszedett információhalmazt kaptunk ebben a hónapban Rand Fishkin-től. Dolgozata, amely a SEO „Dinosaur” Tactics That You Should Retire (magyarul talán így fordíthatjuk: SEO dinoszaurusz taktikák, melyeknek nyugdíjba kell vonulniuk) címet viseli, szintén segítségünkre lehet az okos linképítésben.
Rand nyugdíjba küldi például a kizárólag AdWords segédeszközökkel megvalósított kulcsszóválasztást, az aldomainekre épített webegység-erőt, a csak a bejövő linkekre alapozó technikát…
Ám mindegyik „nyugdíjazott technika” helyett ajánl másikat.
A dínók helyett új „állatfajok” a SEO legelőjén
Ezek közül kiemelkedőnek tekinthetjük pl. az UX optimalizálást vagy a Barnacle SEO-t.
Az utóbbi esetében mutathatok is egy saját egyéni „kullancsot” a Barnacle SEO fogalmához, ami akár például is szolgálhat.
A Wikipédiába ajánlottam egy linket, amely a Gerillamarketing blogom egyik bejegyzésére mutat, s amely elfogadásra is került. Azt használtam ki, hogy a zenében megvalósítható gerillamarketinggel kevesen foglalkoztak.
Persze ez sem teljesen újsütető képződmény, volt időszak, amikor a web, a blogoszféra azzal volt tele, hogy egyetemektől és a Wiki-től kell linket szerezni, mert az a link lesz a nyerő.
Jómagam azokkal értek egyet, akik komplex szemléletet képviselnek, és sok tényező együttes hatásától remélik webegységük, honlapjuk, blogjuk, webshopjuk diadalmenetét a találati listákon.
***
Még egy kis kitekintés:
SEO dilemmák Chicago honlapjairól – online tanulmányút
Az Első Magyar Keresőoptimalizáló Verseny győztese vagyok. Közel húsz éve dolgozom az online marketing, azon belül is a keresőmarketing területén.
A SEO, a keresőoptimalizálás mellett érdekel a blog műfaja. A közösségi térben a gerillamarketing.blog.hu blogom a leginkább közismert.
Közel két évtizedes múltra tekint vissza az általam szerkesztett Jóljárok Magazin is.
A Facebook, Linkedin nem bolygatta meg a SEO világát?
Egyetértek a komplex gondolkodásmóddal. Komplex környezetben sokat kell kísérletezni, míg az ember megtalálja a legjobb megoldást!
Kettős hatásuk van! Egyfelől egy új terepet jelentenek, ahonnan új látogatót (linkeket) lehet szerezni.
Másfelől viszont látogatókat vonnak el – különösen a Facebook brutális ilyen szempontból.
Ez, az utóbbi hatás a jóval erősebb. És ez természetesen módosulásokat követel meg és eredményez is a SEO terepén.
Arra kíváncsi lennék, hogy a B2B szegmensben mennyire erős, mennyire megkerülhetetlen a Facebook.
Az én szolgáltatásom igénybevételéről felső vezetők döntenek. Vajon ők is rendszeres Facebook használók?
Azt csak próbabejegyzésekkel, esetleg próbahirdetésekkel tudod megállapítani, hogy a potenciális ügyfeleid döntéshozói a Google-ön, a Facebookon vagy a Linkedinen érhetőek-e el hatékonyabban.
Ezért fontos a statisztikáid folyamatos ellemzése.
De az is kiderítendő, hogy ezek a főnökök „önkiszolgáló módon” keresnek megoldást a problémáikra (pl. Google kereső) vagy még magát a problémát is hozzájuk kell vinni, az „arcukba kell tolni”.