Az év táblázata – visszatekintés

Táblázatban az információs kor

Ez a bejegyzés ugyan 2009 decemberében született, de ma is vállalható igazságokat tartalmaz. Az adott év táblázata ma is a lényeget mutatja meg az átmenet korában, a hagyományos korszakból kilépő és az új, a hálózati társadalom felé lépdelő olvasó számára.

Rendszer, haladás - a kor táblázata
Rendszer, haladás…

Mottó:
„A „rendszer” nemcsak a hatalmi viszonyokat jelenti, hanem az egész társadalom, minden beletartozó ember kapcsolatrendszerét és a kapcsolatok fenntartásának módját.”
Vitányi Iván: Változás, fejlődés, rendszer, rendszerváltozás, rendszerváltás (Mozgó Világ 2009/12)

Koraőszi emlékkép: videó fut, jeles blogger csapat, sőt mondhatjuk, maga a krém, egy kitüntetett szerepű internetes eseményen felhőtlen szórakozás közben kavarog. Az egyik résztvevő magabiztos nyugalommal közli, hogy a blognak már befellegzett, a twitteré, a 140 karakterből álló üzeneté a jövő.

Nem kevés médiatámogatás kell ahhoz, hogy a nagyívű felszínesség, a gondolati üresség ennyire magabiztosan és messzire látszón mutassa meg magát.
(Ennyi erővel az SMS-t is tekinthetnénk a jövő kapcsolatépítő és önkifejező módjának, vagy a „képiség” miatt a korszerűbbnek számító MMS-t, hiszen több már a mobilelőfizetés, mint az ország lakóinak száma.
Az internet penetráció pedig, bár meghaladja az 50%-ot, de a net használóinak zömével még mindig csak az e-mailnél tart.)

Mi az igazi problémája a vállalkozónak?

De hagyjuk a krémet fürdőzni, ájulni, új királyt éltetni az újabb és újabb technikai megoldások vízében, mert a Héder Sándor barátom által felvetett probléma jobban érdekel: miként tudná kínálni a vállalkozása azokat a szolgáltatásokat, amelyekre ő nem gondol, de teljesíteni tudná és igény is mutatkozna rájuk, jobbára kimutathatatlanul?!
Az online marketing – és benne a SEO – jobb napjaiban itt tart, vagyis ma nem a technika áll a középpontban, hanem a problémáit megoldani akaró világ polgára, a piac résztvevője, a (neten) kereső ember maga…
A Sándor által felvetett problémát ma, a 2020-as években így fognánk föl: insight!

A technikával csak-csak elboldogulunk valahogy, zsebünkben, pontosabban a telefonunkban hordjuk – a majdnem azt mondtam, a marsallbotot (de az köztudottan tarsolyba való) – szóval egyetlen telefonban az összes lehetőség, a hang- és a képi kapcsolat, a net, a blog, a Google, a Facebook, a Twitter, a digitális naptár, a fényképezőgép és a filmfelvevő, a jegyzetek hordozhatósága…

De a lényeg már nem a telefonunkban rejtezik, hanem a fejünkben és a viszonyainkban. Vagyis nem a technológia, nem a technika, hanem az azokat célszerűen, hatékonyan alkalmazó, felhasználó ember a megoldandó feladataival áll a középpontban – és így nekünk eszünk ágában sincs koronát tenni a twitter vagy az sms vagy bármi egyéb kobakjára.

Egyszerre több világban élünk!

Egyszerre két világban élünk: egyfelől az egybecsúszó múltban és a jelen csúnyábbik felén, a digitális világ gondolkozási aspektusait nélkülöző hagyományos , fél- vagy negyedfeudális struktúrákban, az egyharmados társadalomban, másfelől pedig a jövőben kicsit, de legalábbis a  jelen szebbik oldalán, perifériás létünk ellenére is olykor közelebb a centrumhoz, mint gondolnánk.

E két világ különbségeit igyekeztem táblázatba foglalni (és köszönöm Héder Sanyinak, hogy két jelentős észrevétellel egészítette ki az eredetit):

 Hagyományos korInformációs kor
idő majdmost
tér behatárolthatártalan
szervezetzártnyitott
viszonyalá-fölérendeltségegyenrangúság
értékelvárásnak megfelelésteljesítmény
kapcsolatokrögzített, hivatalossokszálú
működés  szigorú tervezettségrugalmasság
légkörtávolságtartásbizalom
hangulatkimértség, komolyságszelíd derű
ügyvitelbürokratizmustoyotizmus (nincs papír)
centrumbanén+én+énén + mi
növekedésmég, még többetoptimalizálás, elég

Számomra a fenti táblázat kicsit összefoglalója, esemény-magyarázója az elmúlt éveknek.
Persze az eszközhasználat korszerűsége szükséges, de nem elégséges feltétel a hálózati társadalom gondolkozásmódjának érvényesüléséhez.
Éppen ezért kicsit meglep, hogy a jövőről a magyar interneten itt-ott megnyilatkozó „krémnek” kevés szava van a hálózati társadalomról, annak gazdasági, szociológiai, pszichológiai vonatkozásairól – teszem azt az együttműködés formáiról, a gazdaságban például a klaszterekről, amelyek nem csak szolgálják, hanem életre is hívják az új piacokat és azokon az új igényeket!

De a hédersanyikkal, weinreichlacikkal, fygureoutokkal, kesukkal én erről beszélek és errefelé megyek, azt is feltételezve, hogy másokat is az információs kor jellemzőit kívánók táborába csábíthatunk.
Új világ, új megoldások a régi dilemmákra?
Legelőször is kell egy modern, kétharmados társadalom… (vagyis olyan, amely a lakosság kétharmadának biztosít – a mostani egyharmaddal szemben – élhető életet.)

***

Kapcsolható bejegyzések:

Az online kereső ember dilemmáiból

Online és offline: világok harca

Civil szféra: világok harca 2.

EKF, Európa Kulturális Fővárosa: világok harca 3.

GYIK:

Milyen jelentős változások történtek az információs korban a hagyományos korszakhoz képest?
Az információs kor a hagyományos korszakhoz képest számos jelentős változást hozott. A legfőbb különbség a nyitott kapcsolatok és az egyenrangúság megjelenése, míg a hagyományos korban a zárt struktúrák és a hierarchikus viszonyok domináltak. A rugalmasság és a bizalom helyett a bürokratikus működés és a szigorú tervezettség volt a jellemző. Az új korszakban az információs társadalom a teljesítményre és a kapcsolatokra helyezi a hangsúlyt, lehetővé téve a gyorsabb és hatékonyabb kommunikációt.
Milyen problémákkal küzdenek a vállalkozók az online marketing terén?
A vállalkozók számára az online marketing világában a legnagyobb kihívás az, hogy felismerjék és kínálják azokat a szolgáltatásokat, amelyekre a piacon igény mutatkozik, de talán ők maguk nem is gondolnak. A technikai megoldások mellett a valódi problémák megoldására kell fókuszálniuk, hiszen a vásárlók igényei folyamatosan változnak. Az insight, vagyis a mélyebb megértés kulcsfontosságú ahhoz, hogy a vállalkozások sikeresen navigáljanak a digitális térben.
Milyen szerepet játszik a technológia az információs korban?
Az információs korban a technológia kulcsszerepet játszik, de nem önállóan, hanem az emberek által történő felhasználás révén. A modern eszközök, mint a telefonok és a közösségi média platformok, lehetőséget adnak a kapcsolattartásra és az önkifejezésre, de a lényeg a felhasználók viszonyainak és gondolkodásmódjának fejlődése. A technológia tehát eszköz, amely a társadalmi kapcsolatok és a problémamegoldás hatékonyságát növeli, nem pedig cél önmagában.
Miként jellemezhető a hagyományos és az információs kor közötti különbség a társadalmi struktúrák szempontjából?
A hagyományos kor társadalmi struktúrái zártak és hierarchikusak voltak, míg az információs korban a nyitott és egyenrangú kapcsolatok kerültek előtérbe. A hagyományos struktúrákban a hatalom és a befolyás alá-fölérendeltség alapján oszlott meg, míg az információs korban a teljesítmény és a bizalom vált a kapcsolatok alapjává. Ez a változás lehetővé teszi a rugalmasabb és innovatívabb megoldások keresését a társadalmi interakciókban.
Milyen új kihívásokkal szembesülünk a digitális világban való létezés során?
A digitális világban való létezés új kihívásokat hoz, mint például a hagyományos és digitális struktúrák közötti egyensúly megteremtése. Az embereknek párhuzamosan kell navigálniuk a múlt és a jövő között, miközben alkalmazkodnak a folyamatosan változó technológiai környezethez. Az együttműködés új formái és a közösségi kapcsolatok erősítése kulcsfontosságúak a sikeres alkalmazkodáshoz az információs korban.
Bognár László

Az Első Magyar Keresőoptimalizáló Verseny győztese vagyok. Közel húsz éve dolgozom az online marketing, azon belül is a keresőmarketing területén.
A SEO, a keresőoptimalizálás mellett érdekel a blog műfaja. A közösségi térben a gerillamarketing.blog.hu blogom a leginkább közismert.
Közel két évtizedes múltra tekint vissza az általam szerkesztett Jóljárok Magazin is.

“Az év táblázata – visszatekintés” bejegyzéshez 2 hozzászólás

  1. Az a baj, hogy az idősebbeket (főleg, ha amúgy sem íróasztal mellett töltötték az életüket) nehéz/lehetetlen bevonni ebbe a kapcsolatrendszerbe, így sok bölcsességtől esünk el mi, akik benne vagyunk/lézengünk.

  2. Lassan-lassan azért az egész társadalomnak és a „teljes múltnak” fel kell kerülnie az internetre. Másoknak sikerült – nekünk is muszáj felmennünk.
    Néhány példa:
    Az internetet napi rendszerességgel használók aránya Európa egyes országaiban

    Oroszország – 12,6 %
    Magyarország – 27,6 %
    Németország – 38,2%
    Észtország – 44,4 %
    Svédország – 55,7%
    Dánia – 58,4%
    Norvégia – 61,8 %

    Forrás: Csepeli-Prazsák, Örök visszatérés? 183. old.

Szólj hozzá!