Az év táblázata – visszatekintés

Táblázatban az információs kor

Ez a bejegyzés ugyan 2009 decemberében született, de ma is vállalható igazságokat tartalmaz. Az adott év táblázata ma is a lényeget mutatja meg az átmenet korában, a hagyományos korszakból kilépő és az új, a hálózati társadalom felé lépdelő olvasó számára.

Mottó:
„A „rendszer” nemcsak a hatalmi viszonyokat jelenti, hanem az egész társadalom, minden beletartozó ember kapcsolatrendszerét és a kapcsolatok fenntartásának módját.”
Vitányi Iván: Változás, fejlődés, rendszer, rendszerváltozás, rendszerváltás (Mozgó Világ 2009/12)

Koraőszi emlékkép: videó fut, jeles blogger csapat, sőt mondhatjuk, maga a krém, egy kitüntetett szerepű internetes eseményen felhőtlen szórakozás közben kavarog. Az egyik résztvevő magabiztos nyugalommal közli, hogy a blognak már befellegzett, a twitteré, a 140 karakterből álló üzeneté a jövő.

Nem kevés médiatámogatás kell ahhoz, hogy a nagyívű felszínesség, a gondolati üresség ennyire magabiztosan és messzire látszón mutassa meg magát.
(Ennyi erővel az SMS-t is tekinthetnénk a jövő kapcsolatépítő és önkifejező módjának, vagy a „képiség” miatt a korszerűbbnek számító MMS-t, hiszen több már a mobilelőfizetés, mint az ország lakóinak száma.
Az internet penetráció pedig, bár meghaladja az 50%-ot, de a net használóinak zömével még mindig csak az e-mailnél tart.)

Mi az igazi problémája a vállalkozónak?

De hagyjuk a krémet fürdőzni, ájulni, új királyt éltetni az újabb és újabb technikai megoldások vízében, mert a Héder Sándor barátom által felvetett probléma jobban érdekel: miként tudná kínálni a vállalkozása azokat a szolgáltatásokat, amelyekre ő nem gondol, de teljesíteni tudná és igény is mutatkozna rájuk, jobbára kimutathatatlanul?!
Az online marketing – és benne a SEO – jobb napjaiban itt tart, vagyis ma nem a technika áll a középpontban, hanem a problémáit megoldani akaró világ polgára, a piac résztvevője, a (neten) kereső ember maga…
A Sándor által felvetett problémát ma, a 2020-as években így fognánk föl: insight!

A technikával csak-csak elboldogulunk valahogy, zsebünkben, pontosabban a telefonunkban hordjuk – a majdnem azt mondtam, a marsallbotot (de az köztudottan tarsolyba való) – szóval egyetlen telefonban az összes lehetőség, a hang- és a képi kapcsolat, a net, a blog, a Google, a Facebook, a Twitter, a digitális naptár, a fényképezőgép és a filmfelvevő, a jegyzetek hordozhatósága…

De a lényeg már nem a telefonunkban rejtezik, hanem a fejünkben és a viszonyainkban. Vagyis nem a technológia, nem a technika, hanem az azokat célszerűen, hatékonyan alkalmazó, felhasználó ember a megoldandó feladataival áll a középpontban – és így nekünk eszünk ágában sincs koronát tenni a twitter vagy az sms vagy bármi egyéb kobakjára.

Egyszerre több világban élünk!

Egyszerre két világban élünk: egyfelől az egybecsúszó múltban és a jelen csúnyábbik felén, a digitális világ gondolkozási aspektusait nélkülöző hagyományos , fél- vagy negyedfeudális struktúrákban, az egyharmados társadalomban, másfelől pedig a jövőben kicsit, de legalábbis a  jelen szebbik oldalán, perifériás létünk ellenére is olykor közelebb a centrumhoz, mint gondolnánk.

E két világ különbségeit igyekeztem táblázatba foglalni (és köszönöm Héder Sanyinak, hogy két jelentős észrevétellel egészítette ki az eredetit):

	Hagyományos kor	Információs kor
idő	majd	most
tér	behatárolt	határtalan
szervezet	zárt	nyitott
viszony	alá-fölérendeltség	egyenrangúság
érték	elvárásnak megfelelés	teljesítmény
kapcsolatok	rögzített, hivatalos	sokszálú
működés	szigorú tervezettség	rugalmasság
légkör	távolságtartás	bizalom
hangulat	kimértség, komolyság	szelíd derű
ügyvitel	bürokratizmus	toyotizmus (nincs papír)
centrumban	én+én+én	én + mi
növekedés	még, még többet	optimalizálás, elég

Számomra a fenti táblázat kicsit összefoglalója, esemény-magyarázója az elmúlt éveknek.
Persze az eszközhasználat korszerűsége szükséges, de nem elégséges feltétel a hálózati társadalom gondolkozásmódjának érvényesüléséhez.
Éppen ezért kicsit meglep, hogy a jövőről a magyar interneten itt-ott megnyilatkozó „krémnek” kevés szava van a hálózati társadalomról, annak gazdasági, szociológiai, pszichológiai vonatkozásairól – teszem azt az együttműködés formáiról, a gazdaságban például a klaszterekről, amelyek nem csak szolgálják, hanem életre is hívják az új piacokat és azokon az új igényeket!

De a hédersanyikkal, weinreichlacikkal, fygureoutokkal, kesukkal én erről beszélek és errefelé megyek, azt is feltételezve, hogy másokat is az információs kor jellemzőit kívánók táborába csábíthatunk.
Új világ, új megoldások a régi dilemmákra?
Legelőször is kell egy modern, kétharmados társadalom… (vagyis olyan, amely a lakosság kétharmadának biztosít – a mostani egyharmaddal szemben – élhető életet.)

***

Kapcsolható bejegyzések:

– Az online kereső ember dilemmáiból

– Online és offline: világok harca

– Civil szféra: világok harca 2.

– EKF, Európa Kulturális Fővárosa: világok harca 3.