A keresőoptimalizálás számai

A hét törpés számok

Aki azt gondolja, hogy a keresőoptimalizálásnak nincsenek számai, jellemző számsorai, az nagyot téved! (Most, a bejegyzés első / 1. / frissítésekor is tartom az álláspontomat.)
Közismert tény, hogy a számok kiemelik a címeket, figyelemfelhívóvá teszik azokat, éppen ezért számos, a nemzetközi illetve a hazai színtéren elismert blogíró, online marketing szakember, keresőoptimalizáló nagyágyú és SEO guru javasolja a számok használatát a bejegyzések címében. Márpedig az olvasottság, melyet elősegítenek a számok, hatással van a keresőoptimalizálás eredményére is.

Természetesen eszem ágában nincs a ténnyel, azaz a számok erejével vitába szállni, azonban azt látom, hogy az olyan fórumokon, ahol blog válogatások jelennek meg – mint például az Index mögött a Blog hu vagy az Origo felületén a Reblog – jószerével minden harmadik blogbejegyzés címében találunk számot. És ez így együtt, évekre visszamenőleg, már nagyon-nagyon zavaró tud lenni.

Keresőoptimalizáló eszköz és a divat

Ez persze nem a szerkesztők hibája, hanem csupán arra bizonyíték, hogy az ugyanazon eszközt divatszerűen használó online írásművek címei kioltják egymást.
Mentségemre legyen mondva, hogy én már hét évvel ezelőtt a cégblogokról szólva dühödten kifakadtam emiatt, gondolván persze, hogy falra hányt borsó lesz ez is. Bocs’, de most magamtól fogok idézni:

“… mindenféle guruk szórják számolatlanul a szabályokat, hogy a céges blog legfontosabb tíz szabálya, a céges blog szerkesztésének 100 követelménye és hasonlók: hidd el, a hét törpe talál ki ilyeneket, az óriások viszont szellemi élményt nyújtó cégblogot vezetnek, még ha kisvállalkozók is.”
Válasz Tamas Habonnak

A 90+9+1-es szabály

Napjainkban nem nagyon találkozom ezzel a számsorral, de 5-6 évvel ezelőtt nem múlt el nap, hogy ezzel a divatos sorozattal ne találtam volna szembe magam a blogoszférában.
Használatához nagy lökést adott Guy R. Powell, Steven W. Groves, Jerry Dimos könyve, a ROI a közösségi médiában.

Azt írják:

”… az ún. 90-9-1-es arány, amely a közösségi médiát tudatosan használó közönségtől várható aktivitásra utal.”

Az alkotók szerint a közösségi oldalunkat felkeresők 90%-a passzív szemlélődő státuszú lesz.
9 százalék csak időlegesen figyel ránk, nagyon lazán és esetlegesen kapcsolódik fiókunkhoz.
Végül 1 %-a marad a látogatóinknak, akiket elkötelezett, aktív, a tartalom létrehozásában is részt vevő, a közösségünket támogató egyénnek tudhatunk majd be.

Az arányok változhatnak

Ha a pontos százalékokra nem is mernék mérget venni, azért tapasztalataim alapján nagyjából elfogadhatónak tartom az arányokat. Hozzátéve, hogy a mára már megszűnt, valódi online közösségekben egészen más arányok érvényesültek (Blogter, Freeblog, NOLblog), ott az “egy légtérben élő”, elkötelezetten aktív csoportok felborították ezeket az arányokat.
Ugyancsak más arányokat vélek felfedezni, amikor egy online marketingben dolgozó cég az online jelenlét mellett más összekovácsoló formákkal is rendelkezik, például oktatással. Ráadásul a különböző online eszközöket nagyszerűen kombinálja (blog és facebook megjelenés koordinálása). Erre az összetett megjelenési formára és az elméletileg vártnál hatékonyabb arányok megvalósítására én például az OMA-t (Online Marketing Akadémia) merném megnevezni.

A 80-20 szabály avagy Pareto elv

Pareto álláspontja szerint, a megtermelt javak 80%-át a népesség 20%-a ragadja magához.
Aztán ezt az arányt mindenféle tudományos és nem tudományos módon kiterjesztették a természet és a társadalom jelenségeire. Én már láttam olyan sort a képernyőmön, hogy az online valódi értékek nyolcvan százalékát az online jelenlét szereplőinek húsz százaléka állítja elő.
Igaz, olyat is olvastam úgy tíz évvel ezelőtt magyar, kommunikációban érdekelt nagyvállalati vezetőtől, hogy a bloggerek 95 %-a matt hülyeséget ír, de ez a 95%-os agyrém nem vált szabállyá.

Hány és milyen csillagod van a Google Cégem fiókodon?

A Google lehetőséget ad a felhasználóknak, hogy értékeljék a keresőben fellelhető vállalkozásokat. Minél több a jó értékelés – 1-től 5 csillagig lehet osztályozni – annál előrébb tűnik fel a térképes találatoknál az illető vállalkozás.
A Bognár Stúdiót most, 2021 március 15-én így jegyzik a Google Cégem „tőzsdéjén”:

Csillag születik – Amerikában

Kereskedelmi és szolgáltató egységek esetén, amelyeknél több száz vagy több ezer felhasználó jelenik meg és értékel, ritka, pontosabban lehetetlen, hogy szín tiszta jeles érdemjegy szülessen. Tehát egy-két becsúszó elmarasztalás még ne riasszon el minket az adott cégtől.
Miriam Ellis online marketing szakember a MOZ.com blogjában (https://moz.com/blog/local-seo-tactics-top-grocery-stores) arról számol be, hogy a legmagasabbra értékelt élelmiszerboltok átlagos értékelése a „local seo-ban” egy amerikai átlagvárosban vizsgálódva 4,2 csillag volt . A legerősebb 4,7 csillagot , a leggyengébb pedig 3,6 csillagot kapott.

A keresőtábla (SERP) bal felső sarkának számai

Nagyon hosszú ideig úgy tudtam, a keresőtáblába írt szó vagy kifejezés beírása, majd az enter billentyű lenyomása után megjelenő szám azt jelenti: ennyi szót talált a weben a keresett szóból a Google.
A bognár szó beütésére pl. ezt a szöveget kapom: „nagyjából 3 290 000 találat 0,98 másodperc” – és ma már tudom, hogy ez a szám azt jelenti: ennyi webes oldalon jelenik meg a szó.
A stúdió szóra (lám, részletekben a Bognár Stúdió kifejezésre izzítom a klaviatúrám) 29 600 000-es számmal felel kérdésemre a keresőkirály.
Ez így persze nem fedi a kérdésem lényegét, vajon hány weboldalon jelenik meg a két szóból származó kifejezés, a Bognár Stúdió.

Nem árulok el titkot vele, a Google szűkíti a kört a kifejezés szerint és 515 000 szótalálattal örvendeztet meg.
Ám az az igazság, hogy ez még mindig túl tág eredmény, hiába is szeretném, hogy cégem neve félmillió oldalon bukkanjon elő, sajnos ez nem így van.
Az igazán pontos számot több szóból álló kifejezés esetén idézőjelek között kaphatom meg.
Tehát a végeredmény: „Bognár Stúdió” = 2 330 találat.
A különbség a két utóbbi szűkített eredmény között abból adódik, hogy az idézőjel közötti kifejezés már nem tűr eltérést a kis- és nagybetűk, a hosszú és a rövid magánhangzók ügyében, azaz hajszálpontos találatokat számol csak meg.

5-1-1-es észrevétel

A megfigyelésem szerint a nemzetközi kulcsszavakra – egyre jobban erősödő tendenciában – a magyar SERP-en, vagyis a magyar keresőtáblán nem férnek be a magyar honlapok, blogok!
Márpedig a látogató nem állítgatja ilyenkor a Chrome-ot ország vagy nyelv állásra, mert a látogató mindig a legegyszerűbb megoldást választja, jelen esetben a semmit.
A SEO szóra ma a google.hu alatt az első táblán 5, a másodikon 1 és a harmadikon szintén 1 magyar oldal volt fellelhető. Vagyis harminc helyből 7 magyar oldalnak jutott hely a magyar keresőben.
Próbálom megfejteni a brutálisan erősödő tendenciát:

• a Google népnevelő tevékenységet folytat, tanuljon a magyar angolul
• ennek a szakmának az angol a nyelve és slussz
• a magyarok az angol nyelvű oldalakat olvassák, nem a magyarokat, ezért ilyen erősek SEO-ban a külföldi oldalak
• csak

A rejtvényt én aligha tudom megfejteni, mindenesetre bolond lennék nem átnyergelni a keresőoptimalizálás szó optimalizálására a SEO-éról!
Na, de mit találjak ki az online marketingre? 🙂

---

Végezetül 1 (egy) fontos keresőoptimalizálással foglalkozó bejegyzést hadd ajánljak:

a keresőoptimalizálás alapjai

Még több információ a blogunkban a keresőoptimalizálás, a weboptimalizálás rejtelmeiről:

• Keresőoptimalizálás vagy SEO – a keresőmarketing dilemmája
• Keresőoptimalizálás és csőtörések
• Keresőoptimalizálás a duguláselhárítás mögött
• Keresőoptimalizálás: eltünni is nehéz!
• A keresőoptimalizálás évszakai
• Keresőoptimalizálás: régi blog felfrissítése, munkába állítása
• SEO és a Google Cégem